- Krisztina Hever-Joly
- 4 juin
Miért lesz kétnyelvű a gyermeked ?
Számos oka lehet annak, hogy egy gyermek kétnyelvűvé válik, de a két leggyakoribb:
A szülők különböző nyelveket beszélnek (például egy spanyol nő és egy magyar férfi).
A szülők ugyanazt a nyelvet beszélik, de olyan közösségben élnek, ahol más a többségi nyelv (például egy magyar pár Franciaországban).
Az első esetben mindkét szülő szeretné a saját nyelvét használni gyermekével – ez a kétnyelvű otthon esete. A második esetben a szülők otthon magyarul beszélnek, míg a gyermek a külvilágban (óvoda, iskola, barátok) más nyelvvel találkozik – ez a kétnyelvű környezet.
A Párizsi Magyar Iskola francia nyelvű környezetben működik, és amit itt elmondunk, részben a kétnyelvű gyermekek tanítása során szerzett tapasztalatainkon alapul.
Nem zavarja össze a gyerekeket, ha két nyelvet hallanak maguk körül?
A rövid válasz: nem. A gyerekek hihetetlenül érzékenyek arra, hogy az emberek milyen különböző módokon beszélnek. Még akkor is, ha csak egy nyelvet hallanak, nagyon gyorsan megtanulják felismerni a különbséget például a férfiak és a nők beszédstílusa, vagy az udvarias és udvariatlan beszédmód között. A gyerekek számára a kétnyelvű helyzet csak egy újabb különbség az emberek között.
Sőt az újabb kutatások azt mutatják, hogy a kétnyelvűség akár előnyökkel is járhat (azon túl, hogy valaki több nyelvet tud), például rugalmasabb gondolkodással, nagyobb megoldóképességgel, kreativitással.
Keverik néha a kétnyelvű gyerekek a nyelveket?
Igen, a kétnyelvű gyerekek – akárcsak a felnőtt kétnyelvűek – gyakran használnak egyik nyelvből származó szavakat, miközben a másikon beszélnek. Ezt „kódváltásnak” (angolul code-switching) hívjuk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a gyerekek összezavarodtak, vagy nem tudják, melyik nyelvet beszélik.
Viszont amikor a kétnyelvű gyerekek olyan emberekkel beszélnek, akik csak az egyik nyelvet beszélik, akkor figyelnek arra, hogy csak azt a nyelvet használják. Ez történik a nyelvórákon is.
Hogyan kezdjünk hozzá, hogy két nyelvet tanítsunk a gyerekeinknek?
A legfontosabb dolog, amit észben kell tartani: a szülők nem igazán „tanítják” meg a gyerekeiknek a beszédet – ugyanúgy, ahogy járni vagy mosolyogni sem tanítják őket tudatosan. Ekkor nyelvelsajátításról beszélünk, melyben a két legfontosabb tényező: a nyelvi környezet (expozíció) és a szükséglet. Ha egy gyermek születésétől kezdve sokféle helyzetben, sok különböző embertől hall egy nyelvet, és szüksége van arra a nyelvre, hogy kapcsolatba léphessen a környezetével, akkor el fogja sajátítani azt a nyelvet.
Ha a gyerekünk születésétől kezdve két nyelvvel találkozik, akkor mindkettőt megtanulja – csak úgy magától?
Nem teljesen, de a gyerekek ezt minden nehézség nélkül képesek megtenni, és semmiféle kárt nem okoz nekik. A nehézség inkább abban rejlik, hogy mindkét nyelvből elegendő természetes nyelvi környezetet biztosítsunk számukra.
A legtöbb esetben a két nyelv közül az egyik valamilyen módon „fontosabbá” válik, és a kihívás az, hogy a „kevésbé fontos” nyelv használatára is legyen elég alkalom — de ne erőltetetten vagy mesterségesen. A legjobb, ha olyan helyzeteket tudunk teremteni, vagy keresni (például a Magyar Iskolában), ahol csak a kevésbé fontos nyelvet lehet használni, így nincs kísértés a nyelvek keverésére vagy a „fontosabb” nyelvre való visszatérésre.
Mit jelent az, hogy az egyik nyelv „fontosabb”?
Egy nyelv akkor tűnik „fontosabbnak” a gyerekek számára, ha gyakrabban kell használni, mint a másikat. Például, ha egy francia nő és egy magyar férfi franciául beszélnek egymással otthon, a gyerekek észreveszik, hogy a franciát olyan helyzetekben is használják, ahol a magyar nem jelenik meg. Így arra következtethetnek, hogy a francia a „fontosabb” nyelv.
Vannak gyerekek, akik nagyon érzékenyek ezekre a különbségekre, és nem szívesen használják a „kevésbé fontos” nyelvet — főleg, ha más gyerekek sem használják azt. Másokat ez egyáltalán nem zavar.
Jobb lenne, ha csak akkor kezdenénk el a második nyelvet tanítani, amikor a gyermek már jól beszéli az elsőt?
Nem, semmiképp sem! Különösen kétnyelvű otthonban nem ajánlott halogatni a második nyelv bevezetését, mert az így is nagy eséllyel „kevésbé fontosnak” fog tűnni a gyerek számára. Ha csak később kezdünk el egy nyelvet használni, az szinte biztosan azt az érzést kelti benne, hogy az a nyelv nem olyan fontos, és nem is érdemes vele foglalkozni.
A párom és én különböző nyelveken beszélünk. Ha azt szeretnénk, hogy a gyerekünk kétnyelvű legyen, akkor csak a saját anyanyelvünkön beszéljünk vele?
Sok szakértő ajánlja az úgynevezett „egy szülő – egy nyelv” módszert a kétnyelvű otthonban. Ez azt jelenti, hogy az anya mindig a saját nyelvén beszél a gyerekhez, és az apa is mindig a saját nyelvét használja. Ez egy jó alap a sikeres kétnyelvű neveléshez – de nem az egyetlen lehetőség, és még ez a módszer is félremehet, ha nem vagyunk következetesek .
Milyen problémák lehetnek az „egy szülő – egy nyelv” módszerrel?
Az egyik leggyakoribb probléma az egyensúly. A gyerekeknek mindkét nyelvet gyakran kell hallaniuk, és változatos helyzetekben. Ha a „kevésbé fontos” nyelvet csak az egyik szülőtől hallják, előfordulhat, hogy nem kapnak elég nyelvi ingert, és így az a nyelv nem fejlődik megfelelően.
Ez különösen akkor igaz, ha mindkét szülő beszéli a „fontosabb” nyelvet – ilyenkor a gyerekek azt érezhetik, hogy nincs is szükségük a másikra.
Ilyen esetekben nagyon fontos, hogy más forrásokat is találjunk a kevésbé használt nyelvhez, és olyan helyzeteket teremtsünk, ahol tényleg szükség van annak használatára. Például hétvégi magyar iskola, Diaszpóra táborok ! Mindezek sokat számítanak, különösen az olyan lehetőségek, ahol a gyerek valós kapcsolatban van másokkal.
És végül íme néhány ok, miért érdemes gyermekünket a Párizsi Magyar Iskolába íratni:
Nyelvi fejlődés támogatása: Segít megőrizni és tudatosan fejleszteni a magyar nyelvtudást.
Kulturális kapcsolatok ápolása: A gyerekek megismerhetik a magyar hagyományokat, ünnepeket, népmeséket, énekeket.
Identitás erősítése: Hozzájárul ahhoz, hogy gyermekünk büszke legyen magyar gyökereire.
Közösség és barátságok: Hasonló háttérrel rendelkező gyerekekkel találkozhat, ami megkönnyíti a kapcsolatépítést.
Iskolai előnyök: A kétnyelvűség javíthatja a problémamegoldó készséget, koncentrációt és tanulmányi eredményeket.
Nyelvi rendszerezés: A tananyag segít tudatosítani és strukturálni a nyelvtant, amit otthon kevésbé lehet.
Rugalmasság: A tanítás alkalmazkodik a gyermek nyelvi szintjéhez és a család lehetőségeihez – csoportos vagy egyéni, jelenléti vagy online formában.
Ha további kérdésetek lenne, azokat a következő e-mail címre lehet elküldeni, és itt a posztban igyekszünk választ adni : kabocaparis@gmail.com
Forrás :
Sorace, A. and Ladd, D.R. 2004. Raising bilingual children. Series: Frequently Asked Questions, Linguistic Society of America.Bas du formulaire
- melindagyorgy
- 7 févr.
Dernière mise à jour : 8 févr.
A Magyar Katolikus Misszióban összegyűlt kicsik és nagyok képzeletbeli utazáson vehettek részt a Kaboca által szervezett farsangi zenés előadás alkalmából, idén, február elsején.
Tasnády Erika, Franciaországban élő erdélyi néprajzkutató és magyarnyelvtanár, egy szórakoztató és varázslatos zenei utazásra vitte a közönséget, az üveghegyeken túlra, ahol a mesék birodalma kezdődik, a fantáziánk szabadon száguldhat, ahol végtelen mezők és még meg nem mászott hegyek várnak ránk. A találkozó során különféle csodálatos madarak és más rejtélyes állatok vettek körül bennünket.
Erika történeteinek szereplői elmesélik és eléneklik bánataikat és örömeiket. A hagyományos énekekkel és zenékkel átszőtt mesék varázslatos módon keltenek életre egy képzeletbeli, távoli és egzotikus világot a fiatal közönség előtt.
Az előadás második felében Erika bevezette a gyerekeket a mesék énekeinek és zenéinek világába; még néhány hagyományos hangszerrel is megismerkedhetnek.
Tasnády Erika énekesnőként és zenészként is karriert épített, több CD-t is kiadott. Zenei világa a magyar népzenére épül, különösen Erdély zenéjére. Hagyományos magyar énekeket is tanít, << elsősorban azokat a dallamokat, amelyeket a magyar etnomuzikológia iskola „régi stílusnak” nevez, olyan dallamokat, amelyek megőrizték a nomád időszak és az európai középkor emlékeit >>, nyilatkozta T. Erika egy interjúban.
Igen szuper volt, a mese meg a zene is ! Érdemes volt eljönni. Super conte traditionnel de Transylvanie et de jolis chants. (Ilona B.)
Hálás köszönet előadónknak, a résztvevőknek és nem utolsó sorban a párizsi Magyar Katolikus Missziónak a befogadásért.
- melindagyorgy
- 11 janv.
A már beindult online magyar órákat követve, örömmel hirdetjük a 2025-ös év első jelenléti gyerekfoglalkozását. Mindenkit szeretettel várunk a megszokott párizsi címen, a Magyar Katolikus misszióban. Részletek az alábbiakban.
