- melindagyorgy
- 15 nov. 2025
Dernière mise à jour : 20 nov. 2025
Október 21-én zárta kapuit a negyedik Franciaországi Diaszpóra Iskolatábor, az elzászi Fréconrupt faluban. A Franciaország minden részéről érkezett harminckét gyerekkel, tizenöt felnőtt foglalkozott hogy az együtt töltött három nap maradandó élménnyé váljon.
De mielőtt a részletekbe merülnék, szeretném röviden összefoglalni az idei tábor célját témáját.
A Franciaországi Diaszpóra Iskolatábort először 2022-ben szerveztük meg a Párizsi Magyar Iskola Kabóca kezdeményezésére, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség támogatásával. A tábor a franciaországi magyar gyerekeknek szól, és célja, hogy a résztvevők játékos, élményalapú módon, magyar nyelven ismerkedjenek a magyar kultúrával. A programok között magyar népdalok, néptáncok, közösségi játékok és foglalkozások szerepelnek, amelyek nemcsak tudást adnak, hanem erősítik a gyerekek közösségi érzését és a régi–új barátságokat is.
Az első év sikere után a tábort azóta minden évben megrendezzük, mindig más-más témával és változatos programokkal.
A 2025-ös év témája "Ismerjük meg hazánkat, Magyarországot!" volt.
A napot a cserkészek ébresztője indította, Petya és Öcsi, a floridai magyar cserkészek felügyeletével. A zászlófelvonást követően az önkéntes szülők által készített reggeli adott erőt a gyerekeknek a tartalmas napi programhoz. A tanórák és kulturális foglalkozások mellett pihenésre és játékra is jutott idő. A napot minden este tábortűz és zászlólevonás zárta.
Az anyanyelvi tanórákat kor- és tudásszint szerinti csoportokban képzett tanárok -Ladányi Emese, Csősz Katalin, Gregusné, Karinthi-Rébay Orsolya vezették.
A kulturális program népzenei előadást tartalmazott, kis kézügyességet igénylő nemezelést is Tasnády Erika népművész jóvoltából, majd a nagyobb gyerekek előadást írtak és adtak elő az egri csatáról lelkes csoporttársaiknak. A történelmi hátteret Csősz Katalin történelem tanár ismertette a gyerekekkel.
Mivel kultúránk része a gasztronómia is, a straszburgi Paprika vendéglő séfje, Patrik Gábor a kürtőskalács készítését mutatta be a gyerekeknek, ami természetesen kóstolással záródott. Nagy sikere volt az utolsó este zajló tini-diszkónak is, ahol összhangban énekelte mindenki a legismertebb magyar pop-slágereket.
A 2025-ös tábor a Párizsi Magyar Iskola Egyesület Kabóca, a Kabóca, a Strasbourgi Magyar Kulturális Egyesület, a grenoble-i székhelyű Franciaországi Magyarok Egyesülete, a Magyar Cserkészek Világszövetsége együttműködésével jöhetett létre.
Hálás köszönetünk minden résztvevőnek, szervezőnek.
Izgalommal várjuk a 2026-os tábort !
- melindagyorgy
- 11 oct. 2025
Hamarosan indul a Franciaországi Diaszpóra Iskolatábor negyedik fordulója!
Október 18. és 21. között az elzászi Féconrupt faluban ver tábort a Kabóca immár hagyományossá vált őszi találkozója.
A tavalyi, párizsi olimpiász árnyékában zajló tábor sikere után idén is megrendezésre kerül az esemény, amely a Franciaországban élő, 8-16 éves magyar gyerekeknek szól. Ezúttal Magyarország felé fordítjuk figyelmünket: a résztvevők anyanyelvi és kézműves foglalkozásokon keresztül ismerkedhetnek hazánk kultúrájával, földrajzával és történelmi sajátosságaival.
A gyerekeket magyar cserkészek és lelkes tanárok veszik körül, akik játékos tevékenységekkel, közösségi élményekkel gazdagítják a programot.
A gyerekek kor és nyelvtudásuk szerint kisebb csoportokba oszlanak és napi 3 orát töltenek tanulással, majd csoportos játékok és látogatások segítik a kapcsolatteremtést és barátkozást. Ezt kiegészíti az ébredés utáni testmozgás és az önkéntes hozzátartozók által készített csoportos étkezés, elzászi és magyar ízekkel. A napirendet tábortűz, éneklés és csillagnéző séta zárja.
Idén 32 új és visszatérő táborozót köszönthetünk.
🌷🌷🌷
- Krisztina Hever-Joly
- 4 juin 2025
Miért lesz kétnyelvű a gyermeked ?
Számos oka lehet annak, hogy egy gyermek kétnyelvűvé válik, de a két leggyakoribb:
A szülők különböző nyelveket beszélnek (például egy spanyol nő és egy magyar férfi).
A szülők ugyanazt a nyelvet beszélik, de olyan közösségben élnek, ahol más a többségi nyelv (például egy magyar pár Franciaországban).
Az első esetben mindkét szülő szeretné a saját nyelvét használni gyermekével – ez a kétnyelvű otthon esete. A második esetben a szülők otthon magyarul beszélnek, míg a gyermek a külvilágban (óvoda, iskola, barátok) más nyelvvel találkozik – ez a kétnyelvű környezet.
A Párizsi Magyar Iskola francia nyelvű környezetben működik, és amit itt elmondunk, részben a kétnyelvű gyermekek tanítása során szerzett tapasztalatainkon alapul.
Nem zavarja össze a gyerekeket, ha két nyelvet hallanak maguk körül?
A rövid válasz: nem. A gyerekek hihetetlenül érzékenyek arra, hogy az emberek milyen különböző módokon beszélnek. Még akkor is, ha csak egy nyelvet hallanak, nagyon gyorsan megtanulják felismerni a különbséget például a férfiak és a nők beszédstílusa, vagy az udvarias és udvariatlan beszédmód között. A gyerekek számára a kétnyelvű helyzet csak egy újabb különbség az emberek között.
Sőt az újabb kutatások azt mutatják, hogy a kétnyelvűség akár előnyökkel is járhat (azon túl, hogy valaki több nyelvet tud), például rugalmasabb gondolkodással, nagyobb megoldóképességgel, kreativitással.
Keverik néha a kétnyelvű gyerekek a nyelveket?
Igen, a kétnyelvű gyerekek – akárcsak a felnőtt kétnyelvűek – gyakran használnak egyik nyelvből származó szavakat, miközben a másikon beszélnek. Ezt „kódváltásnak” (angolul code-switching) hívjuk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a gyerekek összezavarodtak, vagy nem tudják, melyik nyelvet beszélik.
Viszont amikor a kétnyelvű gyerekek olyan emberekkel beszélnek, akik csak az egyik nyelvet beszélik, akkor figyelnek arra, hogy csak azt a nyelvet használják. Ez történik a nyelvórákon is.
Hogyan kezdjünk hozzá, hogy két nyelvet tanítsunk a gyerekeinknek?
A legfontosabb dolog, amit észben kell tartani: a szülők nem igazán „tanítják” meg a gyerekeiknek a beszédet – ugyanúgy, ahogy járni vagy mosolyogni sem tanítják őket tudatosan. Ekkor nyelvelsajátításról beszélünk, melyben a két legfontosabb tényező: a nyelvi környezet (expozíció) és a szükséglet. Ha egy gyermek születésétől kezdve sokféle helyzetben, sok különböző embertől hall egy nyelvet, és szüksége van arra a nyelvre, hogy kapcsolatba léphessen a környezetével, akkor el fogja sajátítani azt a nyelvet.
Ha a gyerekünk születésétől kezdve két nyelvvel találkozik, akkor mindkettőt megtanulja – csak úgy magától?
Nem teljesen, de a gyerekek ezt minden nehézség nélkül képesek megtenni, és semmiféle kárt nem okoz nekik. A nehézség inkább abban rejlik, hogy mindkét nyelvből elegendő természetes nyelvi környezetet biztosítsunk számukra.
A legtöbb esetben a két nyelv közül az egyik valamilyen módon „fontosabbá” válik, és a kihívás az, hogy a „kevésbé fontos” nyelv használatára is legyen elég alkalom — de ne erőltetetten vagy mesterségesen. A legjobb, ha olyan helyzeteket tudunk teremteni, vagy keresni (például a Magyar Iskolában), ahol csak a kevésbé fontos nyelvet lehet használni, így nincs kísértés a nyelvek keverésére vagy a „fontosabb” nyelvre való visszatérésre.
Mit jelent az, hogy az egyik nyelv „fontosabb”?
Egy nyelv akkor tűnik „fontosabbnak” a gyerekek számára, ha gyakrabban kell használni, mint a másikat. Például, ha egy francia nő és egy magyar férfi franciául beszélnek egymással otthon, a gyerekek észreveszik, hogy a franciát olyan helyzetekben is használják, ahol a magyar nem jelenik meg. Így arra következtethetnek, hogy a francia a „fontosabb” nyelv.
Vannak gyerekek, akik nagyon érzékenyek ezekre a különbségekre, és nem szívesen használják a „kevésbé fontos” nyelvet — főleg, ha más gyerekek sem használják azt. Másokat ez egyáltalán nem zavar.
Jobb lenne, ha csak akkor kezdenénk el a második nyelvet tanítani, amikor a gyermek már jól beszéli az elsőt?
Nem, semmiképp sem! Különösen kétnyelvű otthonban nem ajánlott halogatni a második nyelv bevezetését, mert az így is nagy eséllyel „kevésbé fontosnak” fog tűnni a gyerek számára. Ha csak később kezdünk el egy nyelvet használni, az szinte biztosan azt az érzést kelti benne, hogy az a nyelv nem olyan fontos, és nem is érdemes vele foglalkozni.
A párom és én különböző nyelveken beszélünk. Ha azt szeretnénk, hogy a gyerekünk kétnyelvű legyen, akkor csak a saját anyanyelvünkön beszéljünk vele?
Sok szakértő ajánlja az úgynevezett „egy szülő – egy nyelv” módszert a kétnyelvű otthonban. Ez azt jelenti, hogy az anya mindig a saját nyelvén beszél a gyerekhez, és az apa is mindig a saját nyelvét használja. Ez egy jó alap a sikeres kétnyelvű neveléshez – de nem az egyetlen lehetőség, és még ez a módszer is félremehet, ha nem vagyunk következetesek .
Milyen problémák lehetnek az „egy szülő – egy nyelv” módszerrel?
Az egyik leggyakoribb probléma az egyensúly. A gyerekeknek mindkét nyelvet gyakran kell hallaniuk, és változatos helyzetekben. Ha a „kevésbé fontos” nyelvet csak az egyik szülőtől hallják, előfordulhat, hogy nem kapnak elég nyelvi ingert, és így az a nyelv nem fejlődik megfelelően.
Ez különösen akkor igaz, ha mindkét szülő beszéli a „fontosabb” nyelvet – ilyenkor a gyerekek azt érezhetik, hogy nincs is szükségük a másikra.
Ilyen esetekben nagyon fontos, hogy más forrásokat is találjunk a kevésbé használt nyelvhez, és olyan helyzeteket teremtsünk, ahol tényleg szükség van annak használatára. Például hétvégi magyar iskola, Diaszpóra táborok ! Mindezek sokat számítanak, különösen az olyan lehetőségek, ahol a gyerek valós kapcsolatban van másokkal.
És végül íme néhány ok, miért érdemes gyermekünket a Párizsi Magyar Iskolába íratni:
Nyelvi fejlődés támogatása: Segít megőrizni és tudatosan fejleszteni a magyar nyelvtudást.
Kulturális kapcsolatok ápolása: A gyerekek megismerhetik a magyar hagyományokat, ünnepeket, népmeséket, énekeket.
Identitás erősítése: Hozzájárul ahhoz, hogy gyermekünk büszke legyen magyar gyökereire.
Közösség és barátságok: Hasonló háttérrel rendelkező gyerekekkel találkozhat, ami megkönnyíti a kapcsolatépítést.
Iskolai előnyök: A kétnyelvűség javíthatja a problémamegoldó készséget, koncentrációt és tanulmányi eredményeket.
Nyelvi rendszerezés: A tananyag segít tudatosítani és strukturálni a nyelvtant, amit otthon kevésbé lehet.
Rugalmasság: A tanítás alkalmazkodik a gyermek nyelvi szintjéhez és a család lehetőségeihez – csoportos vagy egyéni, jelenléti vagy online formában.
Ha további kérdésetek lenne, azokat a következő e-mail címre lehet elküldeni, és itt a posztban igyekszünk választ adni : kabocaparis@gmail.com
Forrás :
Sorace, A. and Ladd, D.R. 2004. Raising bilingual children. Series: Frequently Asked Questions, Linguistic Society of America.Bas du formulaire