Miért tanítsam meg gyermekemet magyarul ? (Kérdések és válaszok a származásnyelv elsajátításáról)

Miért lesz kétnyelvű a gyermeked ?

Számos oka lehet annak, hogy egy gyermek kétnyelvűvé válik, de a két leggyakoribb:

• A szülők különböző nyelveket beszélnek (például egy spanyol nő és egy magyar férfi).

• A szülők ugyanazt a nyelvet beszélik, de olyan közösségben élnek, ahol más a többségi nyelv (például egy magyar pár Franciaországban).

Az első esetben mindkét szülő szeretné a saját nyelvét használni gyermekével – ez a kétnyelvű otthon esete. A második esetben a szülők otthon magyarul beszélnek, míg a gyermek a külvilágban (óvoda, iskola, barátok) más nyelvvel találkozik – ez a kétnyelvű környezet.

A  Párizsi Magyar Iskola francia nyelvű környezetben működik, és amit itt elmondunk, részben a kétnyelvű gyermekek tanítása során szerzett tapasztalatainkon alapul.

Nem zavarja össze a gyerekeket, ha két nyelvet hallanak maguk körül?

A rövid válasz: nem. A gyerekek hihetetlenül érzékenyek arra, hogy az emberek milyen különböző módokon beszélnek. Még akkor is, ha csak egy nyelvet hallanak, nagyon gyorsan megtanulják felismerni a különbséget például a férfiak és a nők beszédstílusa, vagy az udvarias és udvariatlan beszédmód között. A gyerekek számára a kétnyelvű helyzet csak egy újabb különbség az emberek között.

Sőt az újabb kutatások azt mutatják, hogy a kétnyelvűség akár előnyökkel is járhat (azon túl, hogy valaki több nyelvet tud), például rugalmasabb gondolkodással, nagyobb megoldóképességgel, kreativitással.

Keverik néha a kétnyelvű gyerekek a nyelveket?

Igen, a kétnyelvű gyerekek – akárcsak a felnőtt kétnyelvűek – gyakran használnak egyik nyelvből származó szavakat, miközben a másikon beszélnek. Ezt „kódváltásnak” (angolul code-switching) hívjuk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a gyerekek összezavarodtak, vagy nem tudják, melyik nyelvet beszélik.

Viszont amikor a kétnyelvű gyerekek olyan emberekkel beszélnek, akik csak az egyik nyelvet beszélik, akkor figyelnek arra, hogy csak azt a nyelvet használják. Ez történik a nyelvórákon is.

Hogyan kezdjünk hozzá, hogy két nyelvet tanítsunk a gyerekeinknek?

A legfontosabb dolog, amit észben kell tartani: a szülők nem igazán „tanítják” meg a gyerekeiknek a beszédet – ugyanúgy, ahogy járni vagy mosolyogni sem tanítják őket tudatosan.  Ekkor nyelvelsajátításról beszélünk, melyben a két legfontosabb tényező: a nyelvi környezet (expozíció) és a szükséglet. Ha egy gyermek születésétől kezdve sokféle helyzetben, sok különböző embertől hall egy nyelvet, és szüksége van arra a nyelvre, hogy kapcsolatba léphessen a környezetével, akkor el fogja sajátítani azt a nyelvet.

Ha a gyerekünk születésétől kezdve két nyelvvel találkozik, akkor mindkettőt megtanulja – csak úgy magától?

Nem teljesen, de a gyerekek ezt minden nehézség nélkül képesek megtenni, és semmiféle kárt nem okoz nekik. A nehézség inkább abban rejlik, hogy mindkét nyelvből elegendő természetes nyelvi környezetet biztosítsunk számukra.

A legtöbb esetben a két nyelv közül az egyik valamilyen módon „fontosabbá” válik, és a kihívás az, hogy a „kevésbé fontos” nyelv használatára is legyen elég alkalom — de ne erőltetetten vagy mesterségesen. A legjobb, ha olyan helyzeteket tudunk teremteni, vagy keresni (például a Magyar Iskolában), ahol csak a kevésbé fontos nyelvet lehet használni, így nincs kísértés a nyelvek keverésére vagy a „fontosabb” nyelvre való visszatérésre.

Mit jelent az, hogy az egyik nyelv „fontosabb”?

Egy nyelv akkor tűnik „fontosabbnak” a gyerekek számára, ha gyakrabban kell használni, mint a másikat. Például, ha egy francia nő és egy magyar férfi franciául beszélnek egymással otthon, a gyerekek észreveszik, hogy a franciát olyan helyzetekben is használják, ahol a magyar nem jelenik meg. Így arra következtethetnek, hogy a francia a „fontosabb” nyelv.

Vannak gyerekek, akik nagyon érzékenyek ezekre a különbségekre, és nem szívesen használják a „kevésbé fontos” nyelvet — főleg, ha más gyerekek sem használják azt. Másokat ez egyáltalán nem zavar.

Jobb lenne, ha csak akkor kezdenénk el a második nyelvet tanítani, amikor a gyermek már jól beszéli az elsőt?

Nem, semmiképp sem! Különösen kétnyelvű otthonban nem ajánlott halogatni a második nyelv bevezetését, mert az így is nagy eséllyel „kevésbé fontosnak” fog tűnni a gyerek számára. Ha csak később kezdünk el egy nyelvet használni, az szinte biztosan azt az érzést kelti benne, hogy az a nyelv nem olyan fontos, és nem is érdemes vele foglalkozni.

A párom és én különböző nyelveken beszélünk. Ha azt szeretnénk, hogy a gyerekünk kétnyelvű legyen, akkor csak a saját anyanyelvünkön beszéljünk vele?

Sok szakértő ajánlja az úgynevezett „egy szülő – egy nyelv” módszert a kétnyelvű otthonban. Ez azt jelenti, hogy az anya mindig a saját nyelvén beszél a gyerekhez, és az apa is mindig a saját nyelvét használja. Ez egy jó alap a sikeres kétnyelvű neveléshez – de nem az egyetlen lehetőség, és még ez a módszer is félremehet, ha nem vagyunk következetesek .

Milyen problémák lehetnek az „egy szülő – egy nyelv” módszerrel?

Az egyik leggyakoribb probléma az egyensúly. A gyerekeknek mindkét nyelvet gyakran kell hallaniuk, és változatos helyzetekben. Ha a „kevésbé fontos” nyelvet csak az egyik szülőtől hallják, előfordulhat, hogy nem kapnak elég nyelvi ingert, és így az a nyelv nem fejlődik megfelelően.

Ez különösen akkor igaz, ha mindkét szülő beszéli a „fontosabb” nyelvet – ilyenkor a gyerekek azt érezhetik, hogy nincs is szükségük a másikra.

Ilyen esetekben nagyon fontos, hogy más forrásokat is találjunk a kevésbé használt nyelvhez, és olyan helyzeteket teremtsünk, ahol tényleg szükség van annak használatára. Például hétvégi magyar iskola, Diaszpóra táborok ! Mindezek sokat számítanak, különösen az olyan lehetőségek, ahol a gyerek valós kapcsolatban van másokkal.

És végül íme néhány ok, miért érdemes gyermekünket a Párizsi Magyar Iskolába íratni:

1. Nyelvi fejlődés támogatása: Segít megőrizni és tudatosan fejleszteni a magyar nyelvtudást.

2. Kulturális kapcsolatok ápolása: A gyerekek megismerhetik a magyar hagyományokat, ünnepeket, népmeséket, énekeket.

3. Identitás erősítése: Hozzájárul ahhoz, hogy gyermekünk büszke legyen magyar gyökereire.

4. Közösség és barátságok: Hasonló háttérrel rendelkező gyerekekkel találkozhat, ami megkönnyíti a kapcsolatépítést.

5. Iskolai előnyök: A kétnyelvűség javíthatja a problémamegoldó készséget, koncentrációt és tanulmányi eredményeket.

6. Nyelvi rendszerezés: A tananyag segít tudatosítani és strukturálni a nyelvtant, amit otthon kevésbé lehet.

7. Rugalmasság: A tanítás alkalmazkodik a gyermek nyelvi szintjéhez és a család lehetőségeihez – csoportos vagy egyéni, jelenléti vagy online formában.

Ha további kérdésetek lenne, azokat a következő e-mail címre lehet elküldeni, és itt a posztban igyekszünk választ adni : kabocaparis@gmail.com

Forrás :

Sorace, A. and Ladd, D.R. 2004. Raising bilingual children. Series: Frequently Asked Questions, Linguistic Society of America.Bas du formulaire